A spiritualis világ tudománya
Főoldal | Információk a honlapról | Regisztráció | Belépés
..
Honlap-menü
Kategóriák
Karma [0]
Naptár
«  Szeptember 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Mentett bejegyzések
Spiritualitás, ez kb. úgy hangzik, mintha azt mondanám matematika, mintha egy tantárgy lenne az iskolában (amúgy lehet, nem ártana…) Talán kezdjük magával a szóval. Spirit angol szó ugye magyarul annyit tesz, hogy szellem. Tehát a szellemünkkel kapcsolatos dolgokat nevezhetnénk ennek. De a lélek szót többször emlegetjük szerintem. De mi az, hogy lélek, szellem? Nem csak testünk van?  Valami nagyon régi dolog lehet, mert már a Biblia is tesz említést erről, lélekről, Szent Lélekről, meg ilyenekről. Mintha az ember mindig is spirituális életet élt volna, az adott kornak megfelelően. De lehet nem is fontos, hogy mit jelent az a szó, hogy spirituális, hanem inkább az, hogy éljük-e a spiritualitást, és hogyan. Egyáltalán kit nevezünk ma spirituális embernek? Hogy indul el az útján a magát spirituálisnak nevező, ezoterikával foglalkozó ember? Vagy egyáltalán milyen életet élünk? Az ezotériában hívők kirekesztése előtt ismerkedjünk meg közelebbről az ezotéria tanaival: az elsődleges, amit ezzel a tézissel kapcsolatban leszögezhetünk, hogy „a lélek soha nem vezet tévútra”.Mélyebb értelemben ez azt jelenti, hogy minden kapcsolat gyümölcsöző abból a szempontból, hogy fejlődéshez vezet a fájdalom, vagy az öröm által. Magyarán minden kapcsolat sikeres – bármi is legyen a végkimenetele, illetve bármekkora is legyen az időtartalma –, hiszen ezek nélkül nem tarthatnánk ott, ahol jelenleg tartunk, és nem lehetnénk azok, akik ma vagyunk
.Az ezotéria kiinduló pontja, hogy minden fizikai megbetegedésünk lelki problémákra vezethető vissza. Ráadásul a mi szakrális magyar nyelvünk megmutatja, hogyan lehet párhuzamot vonni a szavak jelentése és a betegségek között.Ha hisszük, ha nem, mindennek meg van a maga jelentése, bármilyen furcsán hangzik is. Egy szembetegség leginkább azért alakulhat ki, mert az illető nem akarja meglátni a dolgok mögöttes tartalmát, és jobban érzi magát ama bizonyos kis fátyol mögött. A szívbetegségek kialakulásának nézete pedig, hogy az illetőből hiányzik a valódi szeretet; eddigi élete során nem is kapott és ez által nem is tudott adni kellő mennyiségű szeretetet.Lássunk egy példát! Történet egy huszonéves lány szájából, aki hónapokig pánikbetegséggel küszködött: a betegség következménye az orvosok által előírt antidepresszánsok, és nyugtatók folyamatos jellegű szedése. A szédülések, és rosszul létek nem ritkultak, sőt a gyógyszerek mellék hatásaitól inkább felsűrűsödtek. Ebben a stádiumban „egészen véletlenül” rábukkant gyógyítójára, aki úgynevezett „utazásokat” tartott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy különböző zenéket tett fel, ami alatt olyan tempóban lélegeztette „pácienseit”, ahogyan azt ő akarta. A lélegeztetés célja a transzba esés végkimenetele volt, ami alatt a huszonéves lány – állítása szerint – meglátta azokat a gyermekkori problémákat, traumákat, amelyek kihathattak jelenlegi életére. Az „utazások” során az előző életeinek azon fázisait, gyötrődéseit kellett újra átélnie, ahol a problémák gyökereznek, amiket a lelke még nem volt képes feldolgozni. Az egyik esetben látta magát, amint megerőszakolják az utca kellős közepén, míg egy másik alkalommal érezte, miképpen vágják fel hasát, és emelik ki magzatát. Ezek a sérelmek vezethetőek vissza a jelenkori nőgyógyászati problémáira.A folyamat lényege végeredményben, hogy ha sikerül az újra átélt eseményeket feldolgozni, akkor a végleges meggyógyulás lehetősége állhat fent. Ennek elengedhetetlen feltétele a betegségből való kilábalásban és az égiekben való hit.A huszonéves lány újra átélt szenvedései révén, és – állítása szerint – az égiek segítségével kilábalt betegségéből, aminek által ma már gyógyszerekre és külső segítségekre nem szoruló, teljes életet élő ember. Hindu Filozófia
– Az ind filozófia, amelynek kezdetei a Rigvéda teremtés­himnuszaiig és az Upanisadok misztikus bölcseletéig (Kr. u. 5–8. sz.) nyúlnak vissza, nem választható külön a hindu vallástól. A Gupta-korra, a 4–5. sz. körüli időre alakul ki a hat darsana, a hat ortodox bölcseleti szisztéma rend­je. A Kanáda által alapított vaisésika (»megkülönböztetés«) az anyagi elemek, szubsztanciák analízise, amely eljutott az atomizmusig. Ennek módszertani kiegészítője a logikai megismerés, a nyája, amelynek legnagyobb mestere Gó­tama. A Kapila által alapított szánkhja (»számbavevés« vagy »kifejtés«), amely a lételemekkel és a tudat mibenlétével foglalkozik, vélhetőleg a buddhizmuselőtti időkben is létezett, de csak Ísvarakrisna foglalta egységes rendszerbe. A szánkhja gyakorlati megvalósítása a jóga, amelyet ősi extázis- és légzés­technikákból, ill. többféle meditációs praxisból Patandzsali alkotott meg (2. sz. körül). Az utolsó két darsana egzegetikai módszer: a védánta (»védák vége«), amelynek legnagyobb mestere Sankara (788–820), főként az Upanisa­dok tanításait összegezte és illesztette a hindu hitrendszerhez. Vizsgálódá­sának középpontjában az abszolútum (Brahman) és a lélek (Átman) azonos­ságának és különbözőségének mibenléte áll. A védántával – amely később az összes darsanát magába olvasztotta – szorosan egybefonódott a mímámszá, amely a brahmanista ritualisztikát magyarázta. A darsanákon kívüli irány­zatok közül leginkább a lókájata említésre méltó. Ez a materialista elképzelés elvetette a transzcendens lélek eszméjét, s az érzékszervi tapasztalást fo­gadta el a megismerés kizárólagos formájának. A hindu bölcselet – főként a logika – fejlődését a buddhista filozófia képviselőivel való viták is elősegí­tették.
A spiritualitás alapvetően szemléleti forma, világnézet, mely felfogás szerint Világunk több, mint amit a szemünk lát, fülünk hall. A spirituális alapokon gondolkodó ember azt vallja, hogy a világnak van egy láthatatlan, az érzékszervi megismerések felett álló, rejtett aspektusa, amely azonban ugyanolyan erős hatással van életünkre, mint a látható része. Ez a szemnek láthatatlan erő nyilvánul meg minden embernek, amikor életét kész tágabb keretek között értelmezni, és saját létezéséről a rendeltetés, a sors, a végzet, vagy az isteni akarat fogalmain keresztül gondolkodni.Minden ember érzi, hogy az élete több kell, hogy legyen, mint a véletlen egyszeri és megismételhetetlen csalfa játéka. Éppen ezért vallják a spirituális világnézeteket követők, vallási hovatartozástól teljesen függetlenül, hogy a világot egy magasabb rendező elv, egy ember felett álló kozmikus rend irányítja. És míg teszik ezt a természettudósok is, akik szintén hiszik, hogy az embertől független természeti és fizikai törvények irányítják a világot, a spirituális irányzatok ezt a világrendet nem képzelik személytelennek és pusztán mechanikusnak. Sőt hiszik, hogy az ember személyes cselekedetei és életeseményei összhangba hozhatók ezzel a láthatatlan rendezőelvvel, amely azután áthathatja életüket egy mélyebb harmóniával, és végső soron a létezés örömével, a Boldogsággal.A spiritualitás nem jelent egyet a vallásossággal. Spirituális élet anélkül is élhető, hogy valaki bármely vallás követőjévé válna, vagy anélkül is, hogy bármiféle rendszeres vallási vagy lelkigyakorlatot végezne. Nem kell hozzá templomokba járni, vagy akár hinni Istenben, vagy bármilyen szellemi tanítómester útmutatásában. A spirituális ember csak talán egyetlen dologban ’kell’, hogy higgyen: hogy élete nem önmagáért való. Hogy nem lehet és nem is ön-célú. Hanem, hogy egy magasabb rendet, célt és értelmet szolgál.» Ezotéria - Spiritualitás és ezoterikus gondolkodás» Tarr Bence LászlóTarr Bence László - filozófus, kulturális antropológus, vallásbölcsész, önismereti tréner, coach.Az ELTE BTK-n végzett filozófia és kulturális antropológia szakon, ill. a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti szakirányán, majd angol üzleti szaknyelvtanári diplomát szerzett a University of Cambridge és az LCCI képzési keretein belül.Indiában a Ladakhi kultúrát, Indonéziában a Celebeszi toradzsákat tanulmányozta, míg itthon a multinacionális nagyvállalatok vállalati kultúráját vizsgálgatta, elsősorban a kultúraváltás, változásmenedzsment oldaláról. Számos buddhista elvonuláson vett részt,» Keith Dowman dzogcsen tanító vezetésével. Buddhista menedéket vett és bódhiszattva fogadalmat tett, buddhista tanítói neve Ánanda Pradzsnyárádzsa.Több, mint 10 éve tart előadásokat az egyetemes kulturhistória, vallásbölcselet, metafizika és spirituális önismeret témaköreiben. Oktatói tevékenységét 7 és fél éven át a » Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, és ezzel párhuzamosan 12 éve a » Szintézis Szabadegyetemen folytatta. Gondolatvilágát megismerhettük a „Hétköznapi mintáink” című portréfilmjéből, a » „Világokon át” című tévésorozatból, valamint az » „Elixír” és a„Nők Lapja Ezotéria” magazin, havi rendszerességgel megjelenő cikkein keresztül.
...
A fejezet kategóriái
Karma [0]
Chat
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Copyright MyCorp © 2017 Honlapszerkesztő - uCoz